A magyarigeni református templom:

Előzmények:

A jelenlegi templom helyén egy románkori, gótikusan átépített, boroskrakkóihoz hasonló templom állt, amelyet a közösség számbeli megnagyobbodása, pompakedvelése és nem utolsó sorban vagyoni helyzete kicsinek ítélt, és még 1781 előtt lebontott. A korábbi templom építési korszakai a XIII század első évtizedeitől, a XV századi befejezésig tartottak, amint azt az épületekben megmaradt másodlagos pozíciójú faragott kövek jelzik. Még a régi templomot látta el a magyarigeni közösség egy több bástyás erődítménnyel, amelynek jelenleg a gótikus kapubástyája van meg, néhány falmaradvánnyal együtt. A vártemplom erődítményeinek ovális, kerek várterületének közepén volt a korábbi és van a jelenlegi templom is, amelynek még létező kapubástyáját a hívek, másik részén elhelyezkedő kapuját, illetve a parókiális telket és épületet a lelkész használta. A parókia műemléképület (épült 1485-ben), Bod Péter egyház és irodalomtörténészünk építette át 1752 őszen, barokk csehsüveg és dongaboltozatokkal látva el szobáit a kor ízlésének megfelelően. Ugyanakkor a hátsó lelkészi bejárat elé, barokk kaput emeltetett.

Kulturális háttér:

Az előzmények során említettük Bod Péter (1712-1769) nevét. Ő a legjelentősebb művelődési személyisége a XVIII. századi Erdélynek. Magyarigenben írta több, mint 30 művét, amelyek közül kiemelkedő a Magyar Athenas (1766), Szmirnai szent Polikárpusz (1767)- püspökök élete, románok és székelyek, reformátusok és unitáriusok története. Mivel egyben ő az egyik legjelentősebb református egyháztörténész is személyét irodalmi és történelmi jelentősége miatt a kultúrturizmus tisztelete veszi körül. Sírja a templom előtt berendezett emlékkertben van, amely egyben a családja sírját is jelenti. Pelsőczi János püspök, és Deák János esperes sírjával együtt a magyar barokk sírművészet ritka értékeit láthatjuk. A magyarigeni barokk református templom is, amely Bod Péter halála után (1769) épült, a közhiedelem Bod Péter templomának tartja. Amennyiben párhuzamot lehetne vonni a művészet és a személyiségjellemzés között, akkor jogos a megemlékezés évtizedeket összemosó „tévedés”. A templom késő barokk belső kiképzése, és a klasszicizmusba áthajló templom külső, illik Bod Péter késő barokk konzervatív jegyeket magán viselő személyiségére, de ugyanakkor a klasszicista külső érzékelteti a korai felvilágosodás elemeit, amelyeket Bod Péter munkásága bőven megosztott a magyar társadalommal. A XVII-XVIII század folytán az egykori mezőváros püspöki székhely is volt, tény ami magyarázza a templomművészet terén is a jelentős megvalósítást.

Építéstörténet:

Amint korábban jeleztük a magyarigeni református barokk templomot 1781-1783-között építették. Építtetője Deák János esperes, aki Bod Péter hivatali utóda és veje is volt egyben. Építésének megkezdését a templom harangtornyának nyugati részén elhelyezett kőbe vésett felirat örökítette meg: „Ezen Isten háza Fundamentomból építeteni kezdet 1781 Sz: György napján.” A felirat világos jelzés arra nézve, hogy a régi templomot lebontották, az újat pedig nagyobb alapra, a régi kövek és új építőanyag felhasználásával újraépítették. A belső karzaton levő köbe vésett évszám 1783 jelzi a templom építésének befejezését. Megállapítható, hogy rövid idő alatt, jelentős erőfeszítést tett a közösség és az új templom stílusában-kivitelezésében a protestáns barokk legszebb megvalósításai közé tartozik. A templom tengelye kelet-nyugat irányú. Kéthajós, hajóval ellátott késő barokk templom, amelynek oldalhajói fölött, tágas erkély egészíti ki az amúgy tágas belső templomteret. Az erkély bécsi barokk kőkorlátai (az erkély mellvédje), és a felmenőlépcsők mellvédjei hangulatos finoman megmunkált kőfaragványok, amelyeknek hullámzása az oldalhajó domború részeivel összhangban barokkos dallamosságot és dinamikus templomtért alakítanak ki. Ehhez járult hozzá a hajót, illetve szentélyt díszítő oszlopok, és oszlopfejezetek míves vakolatdíszítése, amely a barokk párkánydíszekkel együtt a templomnak eleganciát és nemességet kölcsönöz. A hexagonális záródású, tágas szentély az egyetlen templomrész, ahol a falak és falba épített oszlopok fény és gazdag térplasztika váltakozásával

a barokkos könnyed hangulat fokozódását érte el az építész. Fontos a belső térplasztika fokozása végett felhasznált, protestáns építészetnek nem ellentmondó díszítés, a stukkók alkalmazása. Míg a hajó és szentély boltozatát virágmintás gipszstukkók díszítik (szimmetrikus elrendezésű barokk vázákba elhelyezett virágdíszek a templom boltíveinek jobb és baloldalán), addig a nyugati karzatrész alatt zeneszerszámokat ábrázoló stukkók, valamint a északi és déli kapu fölött bibliai igéket tartalmazó stukkók találhatóak. A templom nyugati oldalán a karzatról a toronyba, illetve a karzat alatt a Bod Péter emlékszobába lehet belépni. A nyugati, orgonát is tartó beugró karzatrészt két zömök faragott kőoszlop tartja. A templom padlóburkolata faragott kőlapokból áll, és a barokk templombútorzat a hajó – oldalhajó - szentély és karzat számára mintegy 300 ülőhelyet biztosít. A magyarigeni barokk templom sokkal díszesebb az erdélyi protestáns barokk társainál (nagyszebeni ref. templom, torockói és kolozsvári unitárius templom, gyulafehérvári ref. templom). Építésében a felvidéki- Bodrogköz-i protestáns barokk hatására gyanakodhatunk. Mivel tervezésértől a megvalósításig a barokk hatása alatt állt megjegyezhetjük, hogy stílusa egységes-organikus, hiszen a tervezés eleve két ablaksort tervezett az erkély, illetve az oldalhajók megvilágítására, a szentélyben pedig a világos magas ablakok, és oszlopok váltakozása teljes összhangban van az oldalhajók és erkély, párhuzamos ablaksorának, amely a nagy ablak jelenlétének érzését kelti a templom látogatójában. Fontos ezt megjegyeznünk, hiszen az erdélyi barokk a legtöbb esetben a gótikus templombelsők átépítését jelentette, és amiatt a hajó-oldalhajók magas ablakait az erkélyek áttörték, anélkül, hogy ez számolt volna a templombelső összhangjával és fényviszonyaival (nagyenyedi ref. templom). A templom gazdag kőplasztikája is magyarázatot szolgál. Magyarigenben a kőbánya jelenléte miatt is, szakmailag felkészült kőfaragók éltek. A munkaanyag és a szakszerűség is adva volt. A templombelső akusztikája és fényviszonyai meglehetősen jók.

A templomkülső vakolatdíszei gazdagon díszítik úgy a templomtornyot, mind a hajót. Ezekhez képest a szentély külseje dísztelenebb és visszafogottabb a vakolatmintákat illetően. A gazdagon díszített vakolatpárkányok a barokkos hullámzástól eljutnak már a klasszicista formavilágig jelezve azt, hogy Erdélyben a késő barokk és korai klasszicizmus átmeneti periódusa épp 1781-1783, tehát a templom építésének idejére tolódott át. Későbbi beavatkozásnak számít a templombelsőt összehúzó feszítőrudak jelenléte, amely az 1848-as esztendő templomfelégetés repedéseit szerette volna összehúzni, szakemberek szerint eredménytelenül. A templom déli és északi falunak kapuzata kőből faragott, szőlőindákat ész szőlőfürtöket ábrázol. A torony borítása cinezett pléh, tornyában 1750 után készült, még működőképes óraszerkezet és egy harang található. A templomhajót lúd(hód)farkú cserép borítja.

Berendezés:

A templom egyik legszebb dísze a márvány szószék és szószékkorona, amely talpas pohárhoz hasonló, aranyozott akantusz díszekkel ellátott dalmáciai márványból faragták. Az úrasztala is hasonló jellegű márványlappal borított. Mindkettő a szürke színével és díszítésével hangulatossá és elegánssá teszi a szentélyrészt. Elhelyezésük figyelembe vette a legjobb akusztikai és esztétikai szempontokat. A templom nyugati karzatán található a Han János által készített barokk műemlékorgona, amely egyike a legszebb erdélyi Han orgonáknak. A templomi berendezések közé tartozik Bod Péter mellszobra és emlékszobájának kiállítási elemei.

Jelenlegi állapot:

A templom külső és belső vakolatdíszei erősen károsodtak. Az idő vasfoga miatt és a salétromos fal miatt a vakolat főleg az északi oldalon mállani kezdett. A vakolatplasztika néhol darabokban esik le. Ezt a hiányt 2007-ben nagyjából megoldottuk. A vízelvezetést meg kellene oldani, és ezzel párhuzamosan a lemálott - tönkrement vakolatot és vakolatplasztikát jó lenne felújítani. A templombelsőben több mint 6 helyen esett le illetve ment tönkre a stukkó. A tetőszerkezet állapota kielégítő, de javításra szorul. A szeles idő és a cserép régisége állandó beavatkozást igényel. A korábbi beázások több helyen a hajó és szentély stukkóit eláztatták, amelyek megfagytak és télutón pedig leestek. Ajánlott a tetőszerkezet folyamatos javítása, vagy korszerű, műemlékigényeknek megfelelő cseréppel való ellátása. Az orgona nem működőképes a szélkamra bőrtömlőinek tönkremenése miatt. Szükség van a stukkók újraformázására, visszaragasztására majd belső meszelésre.

A magyarigeni templom szépsége, műemlékügyi besorolása (A kategóriás), és a kultúrturizmusban betöltött jellege miatt megérdemli kijavítását és fenntartását, annál is inkább, mivel jelenleg 9 híve van az egyházközségnek, akiknek sem anyagi sem számbeli képessége nincs arra, hogy a templomát fenntartsa, javítsa.

 Gudor Botond

magyarigeni ref. pap

Magyarigeni katolikus templom

    A Magyarigen filia titulusa Szent Péter és Pál apostolok. 1209-ben Crapundorph néven írják (Györffy II, 166). 1328-ban Péter a papja. 1334-ben János pap a pápai tizedjegyzék szerint 1 márkát, 1335-ben pedig 3 márkát fizet (Beke 84, Györffy II, 167). A középkori templom a reformátusoké lesz. 1787-ben egészen újat építenek helyébe. A XVII. század elején a jezsuiták miséznek magánházakban. Batthyáni Ignác kápolnát építtet. Mártonfy József 1810-ban templomot építtet és plébániává nyilvánítja. 1951-tõl filia. 1835-tõl katolikus iskola volt Magyarigenen. Jelenleg a faluba 13 fő katolikus él.

    Forrás: Gyulafehérvári főesperesi kerület honlapja