A Bartók Béla líceum dísztermében tartott konferenciát Bodó Barna nyitotta meg üdvözlő beszédével, majd Répás Zsuzsanna, határontúli államtitkár köszöntötte az egybegyülteket. Elhangzott, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság egy olyan stratégiát kíván kidolgozni, ami külön kezelné a nyugati diaspórát a Kárpát-medencei szórványvidékektől.

     A nap levezető elnöke, Balogh Balázs, az MTA Néprajzi Intézetének igazgatója volt, aki családjával három évet élt Amerikában és közben az ott élő magyarság asszimilációs folyamatait tanulmányozta. Amióta visszatért, azóta foglalkozik a kalotaszegi egykézés problémáival és a tájegység néprajzával. Ezek után magától érthető módon meghívtam az EMI-táborba előadónak.

     A konferencia első előadásán részletes elemezést halhattunk az asszimiláció szó jelentéséről, majd a Miskolcról érkezett antropológus,  Biczó András befejezésül a Szilágyságban végzett elemzéseiből osztott meg néhányat. Pl: Hadad község színmagyar településeiben élő cigányok magyarként élnek. Viszont ha ebből a környezetből bárki kikerül és egy másik színmagyar településre költözik, abban az esetben már identitást és nyelvet is vált. A következtetést levonva kiderül, hogy a cigányság problémáját helyben kell rendezni, amennyiben azt szeretnénk, hogy az őszi népszámlálás alkalmával magyar nemzetiségűnek, vagy anyanyelvűnek vallja magát.

     Ezt követően  Gyurgyík László, Felvidéki szociológus  beszélt a pár napon belül Szlovákiában kezdődő népszámlálásról. Várhatóan 60 ezer fővel fog a felvidéki magyarság lélekszáma csökkenni. Érdekességként elmondta azt is, hogy a legutóbbi népszámlálás alkalmával 5 ezer indián és eszkimó is felkerül a nyilvántartásba, amit mindenki saját maga tölthetett ki belátása szerint. Részletesebb elemzéseket és történeteket az EMI-táborba lehet majd hallani.

     A kávészünetet megelőzően Bodó Barna fejtette ki véleményét a Vetési által készített szórványstratégiáról, továbbá elmondása szerint egyetlen nemzet nyelvén sem létezik a “szórvány” megnevezés a magyaron kívül. Itt megjegyeznénk, hogy a külföldön dolgozók esetében a diaszpóra megnevezést használják minden nyelvben.

     A kávészünetet követően panelbeszélgetésre került sor, ahol a Kárpát-medencei politikusok igyekeztek túllicitálni egymást. A meghívottak közt szerepelt: Székely István (RMDSZ), Toró T. Tibor (EMNT), Ladányi Lajos (MKP), Zsoldos Ferenc (VMSZ), Ágoston András (VMDP).

     A nap végén borkóstoló volt BZSA által ajánlott borokból, ami nagyon jó hangulatot teremtett. Sokan azt vonták le következtetésképpen, hogy ezentúl minden konferenciát este borkóstolóval kell befejezni.

Másnap Csete Örs vette át a levezető elnöki szerepet.  A nap első előadója Barna Gábor, szegedi antropológus volt. Beszédében kitért a vallás és a szórvány kapcsolatára.

     A nap további részében előadást tartott a Bartók Béla líceum igazgatója a bánsági magyaroktatás jelenlegi helyzetéről. Elemzései szerint a vegyes házasságban született gyerek számára ha az első elsajátított nyelv a magyar, akkor röktön utánna megtanítják a románt is. Ezzel ellentében, ha a gyerek számára az első elsajátított nyelv román, akkor a szülők elvárják, hogy a gyerek az iskolában tanuljon meg magyarul írni-olvasni.

     Ezt követően előadást lehetett hallani az erdélyi magyar fiatalok énképéről és felvidéki Zobor vidéki szórványszigetről, ahol jellemző, hogy a magyar-magyar házasság is vegyesházasságnak minősül. Általános következtetésként levonható, hogy Felvidéken az asszimiláció felgyorsulását nagyban elősegíti, hogy a szlovákok felekezeti hovatartozása nem tér el a magyartól, így gyakran megtörténik, hogy a templomból is kiszorul a magyar nyelvű istentisztelet vagy szentmise.

     Balázs- Bécsi Attila, tanár, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke bemutatta az eddig végzett tevékenységeiket és a jövőbeli terveiket. A konferencia során több szórványiskolát működtető egyesület arra hívta fel a figyelmet, hogy a szórványnak szánt pályázati pénzekből jól el kell különíteni az oktatásra szánt támogatást.

     A panelbeszélgetés résztvevői: Csűri István püspök, Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ elnök és még más személyiségek egyetértettek Hegyeli Attila azon kijelentésével, hogy “8 gyereket kell csinálni”. Legalábbis minden erdélyi magyar családra 2,1 gyerek kell jusson. Mivel 0,1 gyereket senki nem tud összehozni, ezért 3-ig megsem kell állni.

     Az első nap végén mosolyogva jegyeztem meg, hogy több olyan személyiség volt jelen a konferencián aki az EMI-táborba mint előadó meghívást kapott az elmúlt időszakban.

     Összegzésként nagyon jó hangulatban telt a konferencia. Próbáltam megfertőzni a résztvevőket az EMI-tábor szellemiségével, de színes szórólapok és bemutató könyvecskék hiányában, Hegyeli Attila volt hatásosabb az ingyen könyvekkel, amivel engem is “ lekenyerezett”.